www.magas-tatra.hu

[bumm.sk] Napkollektorokkal és mini vízerőművekkel termelnek villanyáramot a Magas-Tátra több menedékházában.Miroslav Jílek, a Kis-Tarpataki-völgyben álló Téry-menedékház (Téryho chata, 2015 m), gondnoka szerint jó ötlet volt a napkollektorok telepítése. 2009 vége óta ugyanis egyszer sem kellett beindítani a dízeles áramfejlesztőt.
Napkollektorokkal világítják meg az egész menedékházat. A termelt energia meghaladja a várakozásokat, így további célokra is felhasználható. "Van már két fagyasztónk, egy hűtőszekrényünk, kis televízió a személyzetnek, számítógép, fel lehet tölteni a turisták mobiltelefonjait, a fényképezőgépek akkumulátorait, sőt vizet is tudunk szivattyúzni" (a közelben fekvő Szepesi-Öt-Tó egyikéből) – tette hozzá Jílek.
A Téry-menedékház napkollektorait a Szlovák Elektromos Művek és a Tátrai Nemzeti Park együttműködésében szerelték fel. Az új berendezést helikopterrel szállították a helyére, mert a menedékház a tengerszint felett 2015 méter magasan található. A napkollektorokat 2009 novemberében szerelték fel, a rendszer teljesítménye mintegy tíz kilowatt. Az áramkapacitás növekedésével kényelmesebbé vált a menedékház üzemeltetése és a javult szolgáltatások színvonala az egész évben nyitva tartó legmagasabban fekvő tátrai menedékházban. Korábban dízeles áramfejlesztőket használtak. A napkollektorok révén körülbelül hat tonna szén-dioxid-kibocsátását sikerül megtakarítani évente.
A Nagy-Tarpataki-völgyben álló Hosszútavi-menedékházat (Zbojnická chata, 1960 m) szintén napkollektorokkal látták el, a Téry-menedékház korábbi berendezését "örökölte". A Szlovák Turisták Klubja közreműködésével napkollektorok felszerelésére készülnek a Hunfalvy-hágó alatti, 2250 méter magasan épült, csak nyáron nyitva tartó menedékházban és Alacsony-Tátrában a Gyömbér (Ďumbier, 2043 m) alatti menedékházban is.
A magas-tátrai Zöld-tavi menedékházban (Chata pri Zelenom plese, 1551 m) a napkollektorok nem lennének hasznosak, hiszen a Zöld-tavi-völgyben évente öt hónapon át egyáltalán nem süt a nap – mondta el a menedékház gondnoka, Tomás Petrík. Így inkább a meglévő vízerőművet tervezik felújítani, amivel jelentős mennyiségű fűtőolajt és légszennyezést takarítanák meg. A felújított vízerőmű teljesítménye a 15 kilowattot is elérheti.

Forrás:
http://www.bumm.sk/56099/megujulo-energiaforrasok-a-tatrai-menedekhazakb...

Egyik kedvenc karikaturistám, Marabu az elmúlt napokat a Tátrában töltötte.

Remélem, nem haragszik meg, ha itt is közzéteszem élménybeszámolóját.
"A rajzoló elindul a Zöld tavi turistaháztól a Nagy-Morgás hágó felé, elégedetten körülpillant a katlan felhőbe vesző ormain, áfonyával erősíti testét, (egy kicsit túljátszva a szerepet), majd belegyalogol a ködbe a cikkcakkos emelkedőt taposva, végül eltűnik a szemünk elől.
A hágón arcba csapó jegesesőről, esőponcsót vitorláztató szélviharról és mennydörgésről nem készült felvétel, pedig az lett volna ám a kacagtató. (A szembecsapó széltől a poncsó Marylin Monroesan felfújódik a nyak köré, és a Forma egyes sebességgel szemből jövő esőtől egy másodperc alatt csurig ázik nyaktól bokáig a karikaturista. Ohohoho.)"
Az íráshoz tartozó videó megtekinthető Marabu blogján:
http://marabu-bloglap.blogspot.com/2010/08/zold-tavitol-nagymorgas-fele....

Idén nyáron is megszervezte az Alpinsport Klub a nyári magashegyi hegymászó tanfolyamát, most a HSzJSE-vel közösen. A tanfolyamhoz csatlakozhattak a már végzettek is, így mi is velük tartottunk. Ezúton köszönjük Szabó Lacinak a lehetőséget.
Mikor ezeket a sorokat írom, a tábor még tart. Mi pár nappal korábban hazatértünk. Esőben mentünk fel a hegyre, és esőben jöttünk le, de a közbeeső napokon szép idő volt. És mivel az időjárás 4–5 napon keresztül kegyes volt hozzánk, egy nap kirándulás után négy napot végigmásztunk, és ez tulajdonképpen elég is volt.

Mielőtt elködösülnek az emlékek, gyorsan megírom, milyen volt az idei „téli táborunk”. A tavaly téli szép élmények hatására úgy határoztunk, hogy a fiatalabb – és bohóbb – éveinkben még sítáborral töltött téli pihenőidőt, vagy legalábbis egy részét idén a Zöld-tónál (Zelené pleso, 1550 m) töltjük. Nagy meglepetésünkre szolgált, hogy kis kedves kétágyas szobák is vannak a Zöld-tavi házban (Chata pri Zelenom plese), kilátással a Karbunkulus-toronyra (Jastrabia veža, 2137 m). Nem sok minden változott a házban, a kaja még mindig ugyanolyan jó és bőséges, a személyzet fiatal hölgytagja viszont elkezdhetett angolul tanulni – egyelőre még nem sok eredménnyel, de a szándék biztató. Hiányzott viszont a fényes fekete labrador, aki mindig a földszinti folyosón feküdt.